A környezetvédelmi előírások nehéz döntés elé állította a Magyar gazdákat, mivel előírták, hogy a 2009-es évtől azon terményszárítók, amelyek nem rendelkeznek az elírásoknak megfelelő por és zajkibocsátási paraméterekkel nem üzemeltethetőek az országban. Ezek az előírások lehetetlenné teszik a B1-15, Sirokkó és DSZP szárítók működtetését. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a tavalyi évben pályázni lehetett új korszerű szárító és tisztító telepek létesítésére, és az elavult szárítótelepek korszerűsítésére.
A gyártók és a forgalmazók közel azonos energia-felhasználással és beruházási költséggel kínálják a berendezéseiket, ezért felmerül a kérdés, hogyan lehet eldönteni melyik márkát válaszuk a sok ajánlat közül?
Először is azt kell megvizsgálnunk, milyen teljesítményű szárító elégíti ki az igényeinket. Ma Magyarországon a kukoricaszárításra kell méretezni a szükségletet. Ez a szűk keresztmetszet. Azonban nem elég, hogy egy szárítóról azt állítják 20 t/h teljesítményű. Azt is meg kell vizsgálni, hogy ezt a mennyiséget milyen körülmények között éri el, hány fokon végzi a szárítást és mennyire kíméli a szemet szárítás közben. Ezeket az állításokat könnyen megvizsgálhatjuk, ha megnézzük a szárítótorony befogadóképességét. Mivel kis befogadóképesség és alacsony hőmérséklet mellett nem lehet óránként nagy mennyiséget leszárítani, ebből adódóan a kisebb méretű tornyok esetében magasabb hőfokon kell a szárítást végeznünk, hogy elérjük a megfelelő produktivitást. Ennek következtében energiafelhasználásunk is növekedni fog, mivel az égőnknek nagyobb teljesítményűnek kell lennie.
Ezen egyértelmű alapelvek alapján került kifejlesztésre az IKR B3-15 (Bábolna) 20 t/h kapacitású szárító, melynek nagy töltési súlya (70 t), és megfelelő méretű visszahűtő zónája garantálja a jó minőségű egyenletes és kíméletes szárítást. Az előbb bemutatottak alapján, és a levegő többszöri terményen való átáramoltatásából adódóan kialakult Magyarország egyik legenergiatakarékosabb szárító berendezése, melynek fajlagos energia-felhasználása 3,6-3,7 MJ/kg(víz). Ez az alacsony energiaigényű szárítótorony, a hazai szárítási szokásoknak, és a Magyarországon legnagyobb mennyiségben termesztett növényfajtáknak megfelelően került kialakításra. Paramétereit a FVM Műszaki Gépesítési Intézet mérései igazolják.
Annak érdekében, hogy az IKR ZRt. minden igényt kielégíthessen a stabil szárítók területén, a francia FAO szárítók is szerepelnek kínálatában. A FAO 8 t/h kapacitástól, akár 100 t/h kapacitásig többféle kialakításban és felépítésben áll rendelkezésre, az "egyszerű" energiatakarékos kivitel mellett az extrém magas vízelvonásra képes, úgynevezett "Bi" vagyis kétféle hőmérsékletű kialakításig. Ezen berendezések is teljes egészükben megfelelnek az Európai Unió által előírt feltételrendszernek, de emellett az IKR Zrt. által előírt elvárásoknak is. A FAO tornyok üzemelése már interneten keresztül is ellenőrizhetők, vagy akár vezérelhetők, a működési helytől nagyobb távolságban is. A gyártó komplett telepeket szállít, a fogadó garat rédlerétől, a tranzittartályig.
Azoknak a gazdáknak, akik nem gondolkodnak ilyen mértékű beruházásban nekik kínálja az IKR ZRt. az olasz gyártású Agrex szárító berendezéseket, melyek mobil és fix elhelyezésűek. Ezeknél a berendezéseknél nem szükséges az engedélyeztetés és terveztetés procedúrájának körülményes végigjárása. A szárítók gáz vagy olajtüzeléssel, traktorról (30-80 LE kardánteljesítmény) vagy villamos motorral (15-37 kW) üzemeltethetők, napi teljesítményük 40-150 t (kukoricában kifejezve). A 2009-es évtől kínálatunkban megtalálható az Agrex legnagyobb kapacitású szárítójának mobil változata is.
A magas beruházási és a későbbi üzemeltetési költségek miatt, mindenkinek az optimális méretű, kapacitású és kivitelű szárító berendezést kell választania.
Sebeszta Gábor József
Szárító Építő Mérnök
IKR ZRt.
|
