Gondolatok szezon előtt két fontos növényvédelmi kérdésről
A 2002-es esztendő igen sikeresnek mondható az IKR Zrt. növényvédő szer értékesítésének terén is. Sikerült tovább lépnünk, piaci részesedésünk a 10 %-ot ostromolja. Ezúton is szeretném megköszönni valamennyi kedves vásárlónknak, hogy mellettünk döntöttek. A jövőben is törekedni fogunk bizalmuk elnyerésére.
Az alábbiakban két lényeges növényvédelmi kérdésről szeretnék szólni, amelyekben talán az a közös, hogy megválaszo-lásukhoz bizonyos szemléletváltásra van szükség.
Kalászosok védelme - A tét a versenyképesség
Az Európai Unióhoz közeledve egyre többet hallunk arról, hogy a magyar gabonatermesztés akár nyertese is lehet a csatlakozásnak, ami közel sem mondható el valamennyi agrárágazatról. Ehhez azonban mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős előrelépésre van szükség. A termésátlagaink elmúlt évekre jellemző mélyrepülésének egyik oka a gabonabetegségek elleni védekezés elégtelen volta, amelynek illusztrálására álljon a következő adat: az összes gabonaterület mindössze 36 %-a részesült valamilyen gombaölő szeres védekezésben, az átlagos kezelésszám 1,25 volt. Ez olyan alacsony védekezési szint, amit nem indokol sem az aszály, sem a források szűkössége, és különösen nem az elmúlt évek járványtani helyzete.
Termést csak egészséges levélfelület tud képezni, ez legalább olyan evidencia, mint a megfelelő tápanyagszint, csapadék stb. szükségessége. A pénzhiány szülte kényszermegoldás volt az utóbbi évek hazai gyakorlata, ami a kalászosok gombabetegségek elleni védelmét a kalászhányás-virágzás idejére irányzott egyetlen védekezéssel kísérelte megoldani. A cél a zászlós levél és a kalász egyidejű védelme volt, ami a legtöbb esetben nem jött össze, ugyanis a levélzet védelme szempontjából későinek, a kalászbetegségek szempontjából pedig korainak bizonyult a kezelés. Ahhoz, hogy az asszimiláló levélfelületet növeljük, a zászlós levélen kívül további levélemeleteket kell fertőzésmentesen tartani. Ilyen megközelítésből lényegesen felértékelődik az un. korai védekezés jelentősége, amely a zászlós levélen kívül legalább további két levélemelet egészségesen tartását eredményezi, ezáltal akár 20-30 %-kal is növelve a várható termés mennyiségét. A lombozat védelme így különválik a kalászvédelemtől, amely utóbbi így szakmailag is más megvilágításba kerül: elsőszámú céllá a kalászfuzáriózis elleni védelem válhat.
Az eredményes gabonatermesztéshez tehát minimum két gombaölő szeres védekezés szükséges, amely szélsőségesen meleg és csapadékos júniusban esetleg fuzárium elleni kezeléssel egészítendő ki.
A főbb hazai növényvédő szer gyártók kiváló készítményekkel állnak rendelkezésre a technológia megvalósításához. A kezelések szerköltsége 12.000-14.000 Ft/ha. Az IKR által az ország 5 helyén beállított kísérletekben a kétlépcsős védekezéssel elért terméstöbblet 0,6-1,3 t/ha volt, amely még a tavalyi nyomott terményárak mellett is valamennyi helyen és kezelésben gazdaságossá tette a védekezést.
Kukorica gyomirtás - Pre, vagy poszt, vagy mindkettő?
A kérdéskör rendkívül széles, nem is tudnám most teljesen kifejteni. Viszont megragadott, és elgondolkodásra késztetett egy adatsor, amely azt mutatta be, hogy az elmúlt 10 év során magyar viszonylatban, a kukorica gyomirtásában az állomány(poszt) kezelések aránya 20 %-ról közel 50 %-ra emelkedett. Ez az arány veszélyesen magas, még akkor is, ha a posztkezelések egy jelentős része az alapkezelések csökkent hatásából (bemosó csapadék hiánya) adódó ún. "tűzoltó" beavatkozás volt. Az állománykezelések ilyen magas arányához - véleményem szerint - nincs meg a szükséges gépi háttér, valamint a technológia ismert "percjellege" miatt az időjárási körülmények is a jelenlegi aránynál lényegesen jobban behatárolják alkalmazhatóságát. Sokhelyütt hiányzik továbbá az ehhez szükséges szak(gyom- és szer-)ismeret. A csak posztkezelést kívánó gyomviszonyok hazai előfordulása is lényegesen kisebb.
Az időjárás előrejelzési megbízhatósága és pontossága a kukorica pre-kontra-poszt kérdésének eldöntésére még nem alkalmas, ezért az előnyök és kockázatok mérlegelése lehet a célravezető módszer. A túlzott poszt arány kockázatairól már szóltam, most emlékeztetek a preemergens (vetés után - kelés előtt) kezelések előnyeire, amelyek elsősorban a rugalmasabb kijuttathatóság, valamint az alacsony költségszint. Ezek olyan előnyök, amelyek a mérlegeléskor nagyobb súllyal kell, hogy latba essenek, mint az esetleges csapadékhiány. Tehát ott, ahol a gyomflóra vegyes (egy- és létszikű) és uralkodóak a magról kelők, ott a preemergens kezelések elhagyása indokolatlan kockázatvállalásnak mondható.
Természetesen vannak olyan helyzetek is, amelyek kétlépcsős (pre és poszt) védekezést igényelnek (2. ábra), ugyanakkor viszonylag problémás esetek is megoldhatóak egy jól megválasztott preemergens kezeléssel. Ennél a megoldásnál azonban a minőségi talajelőkészítéssel nagymértékben fokozható a hatékonyság és a biztonság. Ezt egy tavalyi IKR-es gyomirtási kísérlet képével illusztrálnám, ahol a bemosó csapadék mennyisége mindössze 11 mm volt (3. ábra)!
Horváth András
2.sz ábra:
Vegyes gyomflóra erős köles fertőzéssel.
Csak kétlépcsős kezelés adott teljes hatást
(IKR kísérlet, Bábolna, 2002.)
3. sz. ábra
Tökéletes preemergens kezelés nagyon erős gyomnyomásosn,
11 mm bemosó csapadék mellett
(IKR - kísérlet, Biharnagybajom, 2002.)
