Tapasztalatok
Precíziós gazdálkodási tapasztalatok
a Pécs- Reménypuszta Zrt-ben.
Az IKR Zrt. már évek óta úttörő szerepet vállal a legfejlettebb
technikák és technológiák alkalmazásában a mezőgazdaságban.
Néhány éve még hihetetlennek tűnő műszerek és technikák jelennek
meg a traktorokon, kombájnokon, s azok a dolgok, amelyek korábban
még kuriózumnak számítottak, ha lassan is de a napi termelő
munka részeivé válhatnak.
Az IKR- ben először vállalkoztunk arra, hogy hazai viszonyainkhoz
adaptáljuk a precíziós gazdálkodási technológiát, hiszen
a gazdálkodók régi vágya volt a helyspecifikus növénytermesztés
megvalósítása, amellyel tervezhető, kézben tartható, kontrollálható,
környezetkímélő és fenntartható növénytermesztési és talajhasználati
gyakorlat valósítható meg.
2001-ben, amikor elhatároztuk, hogy partnereink körében,
nagyüzemi viszonyok közt teszteljük és alkalmazzuk a technológiát
több
gazdaság csatlakozott programunkhoz.
A kaposvári Talajerőgazdálkodás Kkt-vel együttműködésben
egy olyan műholdas helymeghatározásra alapozott talajminta-vételi
módszert dolgoztunk ki, amely során területmintázás történik,
azonban a mintavételi helyek mégis könnyen felkereshetők,
és
nagy pontossággal reprodukálhatók. Egy mintát minden esetben
húsz részminta alkot. A technológia lényeges eleme az is,
hogy egy mintával maximum 3-5 ha terület jellemezhető. Nagyobb
mintavételi
egységek alkalmazásával a precíziós tápanyag-gazdálkodás
előnyeit és lehetőségeit nem lehet kihasználni.
Ezzel az új módszerrel a következő mintavételnél (3-5 év
múlva) pontosan ugyanonnan vehetünk mintát, mint megelőzően,
megteremtve
ezzel a talajban végbement tápanyag-ellátottsági változások
pontos ellenőrizését. A termelő a mintázott parcellára vonatkozóan
pontos terület adatot is kap. A precíziós technológia adta
eszköztár lehetővé teszi, hogy táblán belül eltérő kezelési
egységeket alakítsunk ki. A beavatkozás, kezelés vonatkozhat
az eltérő mennyiségű vagy minőségű növényvédőszerre, műtrágyára,
vetőmagra, talajművelési módra, de akár az öntözésre is.
A homogén táblafoltok (kezelési egységek)
kijelölése és eltérő trágyázása technikailag csak e módszer
segítségével valósítható
meg, gyakorlatilag az emberi tényezőtől függetlenül. Ugyanakkor
a homogén foltok elkülönítése is sokkal megbízhatóbbá válik,
ha a rendszer minden eleme (talajmintavétel, betakarítás,
tápanyag- kijuttatás) műholdas helymeghatározáson alapul.
Nem maradhatott ki a programunkhoz elsőként csatlakozó gazdaságok
sorából a Pécs - Reménypuszta Zrt. sem. A cél, ami miatt
belevágtak, hogy szerettek volna többet tudni az általuk művelt
táblák
állapotáról, hogy a rendelkezésre álló pénzt hatékonyabban
tudják felhasználni.
Az 1. talaj- mintavétel a 2001. évi hozamtérkép
alapján történt
azért, hogy a termés- tápanyag-ellátottság összefüggéseket
közvetlenül vizsgálhassuk. Azonban 1 tábla több évi hozamtérképét
összevetve (több gazdaság több táblájánál is) a következő
évi terméstérkép a más igényű növénykultúra ill. a száraz évjárat,
fajta stb. következtésben táblán belül a legtöbb esetben
teljesen
máshol mutatott jó, illetve gyenge termést.
Hozamtérkép a talajminta- vételi egységekkel (kukorica, 2001.)
 |
 |
Hozamtérkép (kukorica, 2001.) |
Hozamtérkép (kukorica, 2002.) |
A talajmintavétel módszerét ezért megváltoztattuk. Így a trágyahatások
közvetlenül nem, de elemzéssel továbbra is követhetők a termelési
folyamatban. Ezt az elemezhetőséget saját szoftverfejlesztéssel tudjuk megvalósítani.
|
|
Talajminta- vételi terv (2004.) |
Talajmintavételi egységek alapján
lekérdezhetünk valamennyi rétegből |
Minden értékelésnél a talajvizsgálati egységekre vonatkoztatunk,
mert a rendszerben minden mérés folymatos, egyedül a talajminta-
vétel vonatkozik elkülönített egységekre. Ezért is veszélyes
a minta- vételi egységek méretének növelése, mert ez esetben
a különbségek mindig modósnak.
A mintavételi egységeken alapuló táblázatot folyamatosan
bővítjük, így teremtjük meg a szaktanácsadási algoritmus folyamatos
pontosítását.
A 2001. és 2004. évi talajvizsgálati eredmények, a hozam-
és műtrágya adatokból mérleget számítottunk.
A foszfor mérleg kiegyenlített,
tehát a beadott és kivont tápanyag a mintatereken összhangban
volt. A K- mérleg szórása gyakorlatilag
ugyanolyan kiegyenlített, mint a foszfornál.
A trágyázási szaktanácsadás célja a magyarországi heterogén
talajviszonyok mellett a legtöbb esetben nem lehet
a termés kiegyenlítése (sok esetben, a talajtulajdonságokban, így a
terméslehetőségekben is óriási különbség van), hanem az a
cél, hogy az adott évjáratban rejlő lehetőségeket maximálisan
és
gazdaságosan kihasználhassuk a teljes táblán.
Ehhez a precíziós tápanyag-gazdálkodás lehetőséget ad, mert
3-5 ha-os egységenként lehet meghatározni a lehetőségeket
(tervezhető termés), és ennek megfelelően lehet kijuttatni
a tápanyagot
is.
Mivel ezen a táblán a talaj P,K ellátottsága
jó, ezért e
tápelemek közvetlen termésre gyakorolt hatását gyakorlatilag
nem lehet
kimutatni, és még akkor sem célszerű ezt tényként kezelni,
ha itt-ott ezt mutatják az adatok. Ebből a szempontból
(és ezen a konkrét táblán) tehát lehet cél a táblán a tápanyagkiegyenlítés,
mely a táblán belüli termés és kijuttatási adatokból történő
mérlegszámítások, és 3-5 évenkénti talajvizsgálat alapján,
precíziós kijuttatással hosszabb távon meg is valósítható.
|
|
P- ellátottság |
K- ellátottság |
Mindezek alapján (amennyiben nem korlátozhat a foszfor, kálium,
mikroelem) a termőképesség, a technológia és az évjárat fogja
a termést meghatározni. (Természetesen jó tápanyagellátás mellett
az évjárathatásból eredő termésingadozás is csökken, amire
ez a tábla nagyon jó példa.)
|
|
Hozamtérkép (kukorica, 2001.) |
Hozamtérkép (kukorica, 2005.) |
Természetesen a precíziós P,K kijuttatás eredményez a táblán
belüli termés-kiegyenlítődést is, de tulajdonképpen nem ez
a leglényegesebb, hanem az, hogy a lehető legolcsóbban, a legtöbb
termést hozzuk le - jó minőségben - a tábláról.
Itt mindezekhez adott a lehetőség. Jó alapot teremtett, hogy
az utóbbi években mindig megtörtént a precíziós alaptrágyázás.
A továbbiakban tehát nyugodt szívvel áttérhetünk a minimum-technológiára,
mely azt jelenti, hogy nem minden évben lesz alaptrágyázás,
de ha azt a technológia szükségessé teszi, teljes dózist
fog kapni, precíziós kijuttatással.
|
|
Tervezett termés térkép
(kukorica,
2006.) |
|
| |
|
|
|
Foszfor-dózis fontosság térkép (2005.)
|
Foszfor dózis javaslat térkép
(2005.) |
| |
|
|
|
Kálium- dózis fontosság térkép
(2005.) |
Kálium dózis javaslat térkép
(2005.) |
Amennyiben a vizsgált táblák egy része piros más része ilyen
sárga színű és a gazdság pénzszűkében van, úgy a fontosság
figyelembe- vételével egyértelműen kiszűrhetjük a műtrágyázásban
feltétlenül részesítendő táblákat, a hatékonyság függvényében
így optimalizálva a táblánként kijuttatott műtrágya mennyiségét,
figyelembe véve a rendelkezésre álló pénzösszeget.
Ennél a táblánál a technológia lehetővé tette az alaptrágya
kijuttatását, így 2005. őszén megtörtént a szuszpenzió differenciált
kijuttatása is.
|
|
Szuszpenzió kijuttatási terv
(2005.)
|
Nikrol kijuttatási terv
(2006.) |
A nitrogéntrágyázás precíziós megoldása szintén nagy lehetőség
a terméslehetőségek kihasználásában. Ez szaktanácsadás szempontjából
elsősorban nem azt jelenti, hogy a talaj humusztartalmában
táblarészenként levő különbségeket lehet jelentős mértékben
figyelembe venni, hanem éppen az eltérő terméslehetőségek nitrogén
igényében levő különbség adja a szaktanácsolt dózisban a sokszor
jelentős különbséget!
A tápanyaggazdálkodás legkeményebb, és legnehezebben kezelhető
kérdése. A humusztartalom táblán belüli változása (a szélsőséges
esetektől eltekintve) nem kellő alap egy erőteljes dózis
különbséghez. Ezt pl. kukorica esetén a termésben
várható különbségek alapján megfelelően lehet korrigáltan
alkalmazni,
de a búzánál a helyzet bonyolultabb, mert számolnunk kell
a kora tavasszal a talajban levő ásványi nitrogénnel is,
ami szintén változó táblán belül is, és nem függ össze sem
a termőképességgel, de a talaj humusztartalmával sem mutat
elfogadható korrelációt. A nitrogén precíz adagolása tehát
enélkül a tábla egyes foltjain még eredményezhet esetleg
enyhe hiányt, vagy túltrágyázást, ami nemcsak sokba kerül,
de adott évjáratban megdőlést is okozhat.
A terméstérképek alapján a tervezhető termések a terméstérképek
számának növekedésével egyre pontosabbá válnak, és így az
őszi búza esetén precíziós technológiába vontuk (vonhattuk)
az ásványi-N
vizsgálatokat is. Ez azt jelenti, hogy a precíziósan, tél
végén meghatározott un. áttelelő N-mennyiség ismeretében juttattuk
ki a N-trágyát. Ezzel elérhető, hogy a táblán belül sehol
ne
legyen a heterogenitásból és a termőképesség különbségből
adódó N-hiány (vagy túltrágyázás) a növényekben. Ezzel a módszerrel
(ha jól csináltuk), a termésre közvetlenül ható N-műtrágyával,
valóban igen látványosan bizonyítható a precíziós tápanyag-kijuttatás
fontossága, és eredményessége, mert a termőképességet nem
korlátozhatja
így semmilyen tápanyaghiány táblán belül sem. (A precíziósan
elvégzett növényvizsgálatok alapján a mikroelem-hiányok is
elkerülhetők táblán belül is.)
Az agrokémiai javaslatot a Talajerőgazdálkodás Kkt. készítette.
Tápanyaggazdálkodási kérdésekben bővebb információkat talál
még a Talajerőgazdálkodás Kkt.honlapján: http://www.talajerogazdalkodas.hu
|
|
Ásványi N vizsgálat eredménye
(2006.)
|
Nitrogén kijuttatási terv
(2006.) |
Komplett rendszerünkben a talajmintavételi terveket, tápanyag-
ellátottsági és agrokémiai javaslattérképeket, adatbázisból
való lekérdezéseket az IKR Zrt. szakemberei készítik és végzik.
Valamennyi térképét a gazdálkodó saját jelszavának ismeretében
az Interneten is elérhet, valamint le is tölthet. A letöltött
térképekhez az IKRMapBasic programot biztosítjuk, mely egyszerű
kezelhetőségének köszönhetően népszerű.
Mind a szilárd, mind a folyékony műtrágya terv szerinti differenciált
kijuttatása technikailag megoldható. A pontosságot tekintve
nagyon jók a tapasztalataink. 2001. óta rendszeresen szolgáltatásként
juttatunk ki szilárd- és folyékony műtrágyát. A mellékelt ábrán
is jól látszik a kijuttató- szabályozó rendszer pontossága.
Természetesen a rendszer kalibrálása ebben az esetben is elengedhetetlen.
Tervezett összes mennyiség (Nitrosol): 20 274 l
Kiszórt összes mennyiség (Nitrosol): 20 388 l (+0,56%)
A műszaki
megoldások megvannak, a lényeg a technológiában, a tápanyag-
gazdálkodás precizitásában van.
Az IKR talajvizsgálati és egyéb IKR rendszerbe
vitt precíziós gazdálkodási adatok egyszerűen importálhatók
a 4G AgroSystem
4. Generációs táblatörzskönyvbe.
IKR Zrt és Talajerőgazdálkodás Kkt. 2006.
