Talajminta-vétel
A terméseredmények, a heterogén terméseredmények (hozamtérkép)
ismerete nem elégséges az okszerű tápanyag- visszapótláshoz.
Meg kell győződnünk talajaink tápanyag- szolgáltató képességéről.
Tehát a talajt meg kell vizsgálni! A talajvizsgálati eredményekből
és hozamadatokból elkészült szaktanács célja pedig a területről
lehozható maximális termés, vagyis a terméslehetőségek maximális
kihasználása. Ahol a talaj nagy teljesítményre képes ott a
tápanyagot pótolnunk kell!
Kezdetben a talajmintavételnél azt a módszert követtük, miszerint
a talajminta- vételi egységeket a hozamtérkép alapján jelöltük
ki és az eltérő hozamú területek alapján képeztük a kezelési
egységeket. Tehát a termés – tápanyag- ellátottság összefüggéseket
közvetlenül vizsgáltuk. Azonban 1 tábla több évi hozamtérképét
összevetve a legtöbb esetben teljesen máshol mutatott jó, illetve
gyenge termést a tábla, melynek oka a más igényű növénykultúra,
illetve a száraz évjárat, fajta stb.
A mintavétel módszerét ezért megváltoztattuk. A táblahatárt
GPS vevővel mérjük fel, majd elkészítjük a hálószerű talajminta-
vételi tervet.
A talajmintákat terv szerint 3-5 hektáros
sűrűséggel vesszük meg. Ezzel az új technikával a következő
mintavételnél (3-5 év múlva) pontosan ugyanott vehetünk mintát,
mint előtte, megteremtve a talajban végbement folyamatok ellenőrizhetőségét
A termelő a mintázott parcellára vonatkozóan pontos terület
adatot kap.
A termelők figyelmébe ajánljuk ezt a módszert. A jó mezőgazdasági
gyakorlat szerint öt évente talajt kell vizsgáltatni.
Ha már költünk rá, akkor válasszuk a legkorszerűbbet,
a legtöbb
információt
nyújtó megoldást!
A hálószerű talajminta- vétel eredményeként a trágyahatások
alakulása a továbbiakban ugyan nem közvetlenül, de
elemzéssel továbbra is követhető a termelési folyamatban.
Ezt az
elemezhetőséget saját szoftverfejlesztésünkkel tudjuk
megvalósítani.
A sikeres tápanyag- gazdálkodás alapja tehát
a szakszerű talajvizsgálaton alapuló tápanyag- visszapótlás,
melyhez az IKR Zrt. a GPS alapú technológiáját ajánlja gazdálkodói
számára. A technológia meghatározó eleme a talajminta- vétel.
A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta vétele,
mely a talajtulajdonságok és a tápanyag-tartalom meghatározására
alkalmas. Az IKR saját talajminta- vételi flottával végzi a
mintavételt Magyarország teljes területén szántóföldi kultúrában
és ültetvényben egyaránt
Az alábbi programokhoz, támogatásokhoz kell
az előírt talajvizsgálati kötelezettségeket teljesíteni:
Egységes területalapú támogatás (SAPS) és a Kiegészítő
nemzeti területalapú támogatás (TOPUP) programok igényléséhez
teljesíteni szükséges a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti
Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszereit.
A gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell
végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes
gazdálkodási gyakorlat" (156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 2.
melléklet 3/1 pont).
Agrár környezetgazdálkodási támogatások
igénybevételének részletes szabályairól a 61/2009.(V.14.) FVM
rendelet rendelkezik. A program első és utolsó gazdasági évében
talajvizsgálatokat kell elvégezni a támogatásba bevitt területek
vonatkozásában. A programban részt vevő területek első mintázásának
ideje 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között kell
lennie. A tápanyag- gazdálkodási tervet minden évben szeptember
30- ig, vagy a főnövény lekerülését követően kell elkészíteni.
A gazdaság teljes területén teljesíteni szükséges a "Helyes
Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási
Gyakorlat" feltételrendszereit, amely tartalmazza, hogy az AKG
programba be nem vitt területeken szűkített talajvizsgálatot
kell végeztetni 5 évente ("Helyes gazdálkodási gyakorlat" (156/2004.
(X. 27.) FVM rendelet 2. melléklet 3/1 pont).
Nitrát- érzékeny területeken
a "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat" előírásait be kell tartani,
miszerint szántóföldi kultúra esetében 5 évente, gyepnél 10
évente szűkített talajvizsgálatot kell elvégezni. Tápanyagot
visszapótolni a talajba pedig a talajvizsgálat eredményeiből
elkészült tápanyag-utánpótlási terv alapján lehet.
A talajminta- vétel megtervezéséhez szükségünk
van a blokkazonosítókra és a kötelezettségvállalással érintett
egybefüggő területek sorszámára (AKG program esetén), beazonosíthatóságára.
Az egybefüggő területeket (az ábrán sárga vonal jelzi) GPS készülékkel
járjuk körbe.
Térinformatikai szakember irányításával végezzük
el a töréspontok EOV koordinátáinak számítását.
A talajvizsgálat elvégzéséhez előírás szerint a mintát kötelezettségvállalással
érintett egybefüggő területenként vesszük. Egy átlagminta max.
5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a kötelezettségvállalással
érintett egybefüggő terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a
területet öthektáros mintavételi egységekre osztjuk fel térinformatikai
szoftverünk segítségével. A talajminta- vételi egységek meghatározásánál
figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-
gazdálkodási terv céljai szerint.
Sok évi tapasztalatunk és a szakmai előírások alapján fejlesztett
saját rendszerrel dolgozunk a pontos talajminta- vételi tervek
elkészítésekor is. A tervet mindig irodában készítjük, majd
juttatjuk el a mintavevő brigádoknak, akiknek a feladata a terv
szerinti szakszerű talajmintavétel végrehajtása.
Ennél a táblánál pld. a terepi tervezés
kivitelezhetetlen
Szolgáltatásunk megbízhatóságára garancia, hogy
mintavevőinket on-line Interneten keresztül figyeljük, így minden
egyes mintavételi egységből megtörténik a 20-21 részminta vétele.
Mivel a talajminta- vételi helyek koordinátái
rendszerünkben rögzítésre kerülnek nem okoz gondot, hogy az
utolsó gazdálkodási évben esedékes ismételt talajvizsgálatnál
a mintákat ugyanazokról a helyekről kell venni. A mintaazonosítókkal
ellátott talajmintákat elszállítjuk az akkreditált laboratóriumba,
ahol elvégeztetjük a minták elemzését.
